Mese a felhőkről, három kisgyerekről, az oroszlános kútról és a hupikék fagyiról

Családi meseóra a kastély parkjában - 1. rész

Szinte biztos már, hogy nyári álomba szenderülnek a mesés interjúk, és helyüket átveszik az igazi mesék. Az első nyári családi meseórára kicsit borús időben került sor, ám ez nem zavarta Hangát, Zoárdot és Rolandot - a meseóra gyerek-résztvevőit - és nagyszüleiket, hogy eljöjjenek és megismerkedjenek Erdmannékkal és történeteikkel a kastély parkjában. Ez a meseóra adta az ötletet a legújabb meséhez, amelyben többek között felhőkről, a tóról, az oroszlános kútról, valamint egy különleges színű és ízű fagyiról is szó esik.

A családi meseórák folytatódnak, a nyáron minden csütörtökön 10 órakor várjuk a családokat az ingyenes meseórákon a hintókiállítás bejáratánál!

Kellemes olvasást és időtöltést kívánunk a keszthelyi kastély mesevilágában!

Tóparti Tekergő Talabér, Bagoly Bonifác, Daru Domonkos és Erdmann nézik a kastélyt és várják a gyerekeket

(Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély

Iski Szilvia: Mese a felhőkről, három kisgyerekről, az oroszlános kútról és a hupikék fagyiról

(Nyers-Lucz Viktória rajzaival és Bankó Zsolt fotóival)

Bagoly Bonifác, a kastély tudósa bosszúsan állt az ablaknál csütörtök reggel. Az égen egyre csak gyülekeztek a felhők.

- Látod Domonkos? - fordult jó barátjához, Daru Domonkoshoz. - Látod ezeket a felhőket?

- Látom - sóhajtott a kastély kincseinek őrzője. - És egyre többen vannak.

- Pedig tudhatják, hogy ma a gyerekeknek lesznek parki programok. Kincsvadászat, gyereksarok és egy igazi parki meseóra - dohogott tovább Bonifác. - Ilyen időben nem lesz olyan kellemes.

Sötét felhők gyülekeznek

(Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély)

- Várjunk még egy kicsit! Hátha meggondolják magukat és odébb állnak - bizakodott Domonkos.

Amíg a két jó barát tovább nézte a felhőket, Johanna Amália Emerencia suhant be a könyvtárajtó kulcslyukán.

- Szervusztok! Nem ma van a Nagy Nap, az első családi parki meseóra napja? - kérdezte a kastély szelleme.

- Igen, ma van - válaszolta Domonkos.

- A felhőknek nem szóltunk? - folytatta a kérdezősködést Johanna.

- Mindenkinek szóltunk és megrendeltük a jó időt - felelte kicsit morcosan Bonifác. - Remélem, a felhők hamarosan odébbállnak. Vagy ha nem, legalább nem fog esni.

Teltek az órák, már 9 óra is elmúlt, amikor az Író néni is egyre gyakrabban nézett fel az égre. Fel kell készülnie, hogy a parkban az időjárás nem engedi meg a meseórát odakint, így a hintókiállítás ad majd otthont az első nyári családi meseórának. Ám azért titokban reménykedett, hogy mégiscsak a parkban sétálhatnak a gyerekekkel és a mesehősökkel együtt 10 óra után.

A felhők, amelyek már órák óta a kastély felett beborították az eget 10 óra előtt már egyre több napfényt engedtek át. Úgy tervezték, hogy majd csak éjfél felé fog belőlük eső esni a földre, így a parki meseórának nincs akadálya. Legalábbis részükről. A szél egy kicsit feltámadt, de ez ellen lehetett védekezni egy kis dzsekivel.

A kastély mesehősei, ahogy közeledett a 10 óra, egyre bizakodóbbakká váltak. Igaz, kicsit hűvös volt az idő, ám a három kisgyerek - Hanga, Zoárd és Roland már megérkeztek nagyszüleik társaságában. Mindenki megnézte a felhőket és úgy döntöttek a gyerekek és a felnőttek egyaránt, hogy irány a park!

A keszthelyi kastély parkja

(Fotó: Bank Zsolt/Helikon Kastély)

A gyerekek a felnőttekkel együtt bejárták a parkot, jártak a tónál, megcsodálták a kastély tornyát, az oroszlános kutat, a hercegasszony kamarakertjét, a díszes déli kaput és a nagy szökőkutat is. Mindenhol megálltak és kis minimesék segítségével sok dolgot tudtak meg a mesehősökről. Ám ez nem úgy történt, hogy csak az Író néni beszélt, hanem a gyerekek játékos feladatok során egészítették ki a történeteket. Sőt, mivel nyár van - bár az időjárás inkább kora őszi volt - a fagylalt játszotta az igazi főszerepet. Hanga, Zoárd és Roland csudafinom fagylaltokat ajánlott a keszthelyi kastély meseszereplőinek.

Hamar eltelt ez a 45 perc, ameddig a családi meseóra tartott és Daru Domonkosék fájó szívvel köszöntek el a gyerekektől. Mindenki örült, hogy ilyen okos gyerekekkel találkoztak délelőtt. Még este is erről beszéltek.

- Kedves Bonifác! Milyen ügyes voltál, hogy megjavítottad az oroszlános kutat és a gyerekek láthatták, hogy hogyan folyik a kőoroszlánok szájából a víz! - dicsérte meg Leopold és Leontin, a kastély két oroszlánja a kastély tudósát. - Te már nemcsak tudós vagy, hanem igazi ezermester!

Kornélia

(Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély)

- Én nagyon izgultam, hogy nehogy valamelyikük belecsússzon a tóba, amikor a szélén mentek - emlékezett vissza Kornélia, az elefánt. - Ám olyan ügyesek voltak, hogy nem történt semmi baj!

- Milyen ügyesek voltak a déli kapunál is, amikor bemutatták, hogy hogyan kell meghajolni - mondta Daru Domonkos.

- És milyen finom fagyikat ajánlottak - folytatta Leonóra, a hercegi család híres versenylova. - Már alig várom, hogy megkóstolhassam az eperfagyit, amit Sün Sebestyén Sámuel, a kastély mesterszakácsa fog majd elkészíteni, amikor hazaérkezik a fagylalttanfolyamról.

- De milyen lehet az a bizonyos hupikék fagyi? - merengett Erdmann, a hercegasszony tacskója.

- Emlékszel, Ildikó néni azt mondta, hogy furcsa az íze és kék lesz tőle a szád! - nevetett Daru Domonkos a többiekkel együtt.

Erdmann mérgesen vakkantott:

- Nem kell engem kinevetni!

- Csak elképzeltük, milyen lennél kék szájjal! - próbálta megvigasztalni Erdmannt Rozina, a tacskólány. - Bár lehet, hogy nekünk ki kellene próbálnunk, de csak egy napra, mondjuk bolondok napján!

- Jó ötlet, csak az a kérdés, hogy mikor jön le, meddig leszünk mi a Kék Szájúak Kompániája?

Ezen már Erdmann is egy picit elmosolyodott. Tóparti Tekergő Talabér odament barátjához, hogy megnézze, elszállt-e a mérge. Erdmann most már jókedvű volt, akárcsak a többiek. Így aludtak el, sok-sok élménnyel gazdagodva.