Itt állok a keszthelyi mesebeli kastély csodaszép parkjában, amely minden évszakban, minden hónapban, minden héten és minden nap gyönyörű. Nem akármilyen esemény hozott ide most engem: születésnapot ünnepelnek ebben a kastélyban, méghozzá a keszthelyi kastély mesevilágának születésnapját.

Kis kamerámmal és mikrofonommal körbejárom ezt a világot, megnézem, hogyan ünnepelnek itt a Balaton partján Daru Domonkosék.

Legelőször ifjabb Holló Lipótot, császári és királyi levélhordót és csomagszállítót látom, aki Gerzson, az oroszlánok oldalkocsis motorkerékpárján száguld ki a kastély déli kapuján. Lipót az oldalkocsiban ül, Gerzson egyedül is ismeri az utat.

Lipót integet felém és gyorsan megbeszéljük, hogy éppen száguldanak vissza a pályaudvarra a többi születésnapi csomagért.

Nyomukban Gusztávot, a hercegi automobilt és Alfrédot, a legjobb barátját látom, akik segítenek Lipótéknak a csomagszállításban.

Ahogy körülnézek a parkban, három + egy kiscica tart felém. A Szederkényi patika cicái - Szederkényi Masni, Matilda és Micóka unokatestvérük, Kormoska társaságában kis táskákkal érkeznek. 

- Szervusztok! Mit rejtenek a táskák? - kérdezem tőlük.

- Szervusz Arnold, jó, hogy újra látunk - felelte Masni. - Születésnapi ajándékot hoztunk, a legújabb CILLA-KAMILLA termékünket, az álomba ringató teakülönlegességet. 

- Még itt a tél, néha viharosak az éjszakák, elkél a segítség a nyugodt alváshoz - tette hozzá Matilda. Micóka és Kormoska pedig bólogattak hozzá, majd uzsgyi! beszaladtak a kastélyba.

A parkban azonban nemcsak velük találkoztam. Leopold és Leontin, a két oroszlán megnézték, hogy minden rendben van-e a parkban. 

A lovacskák és a kutyusok ezen a napon is téli edzést tartottak, egyet délelőtt, egyet pedig délután. Jól felöltöztek, nehogy megfázzanak. Leonóráék és Erdmannék már a nyári versenyekre készülnek, remélik, hogy az idén is olyan sikereket érnek el, mint az előző években.

A parkban egykori fényképésztanárommal találkoztam!

Arnold, a híres fényképművész gyakori vendége a mesebeli keszthelyi kastélyban. Most a téli parkot nézi, hogy mit is tud majd lefényképezni masinájával.

- Üdvözlöllek! Milyen jó veled újra találkozni!

- Edömér, téged is jó látni! Láttam a Balatoni Harsonában a téli balatoni képeidet! Nagyon jól sikerültek!

- Köszönöm! Tőled tanultam meg a fényképezés minden csínját és bínját! Mire készülsz most?

- Arra gondoltam, hogy milyen lehet éjszaka a kastély és a park! Kijövök majd éjszaka és megnézem, hogy milyen képeket tudok majd készíteni!

 Mindketten a nagy szökőkúthoz indulunk. Már messziről látjuk, hogy a két kis csacsi Bonifác társaságában a szökőkút vízcsöveit vizsgálják. Szerencsére minden rendben van, úgy néz ki, hogy semmi sem árnyékolja be ezt a szép napot.

Körülnézek a parkban és látom, hogy Boróka piros sapkája nagyon népszerű. Ilyen sapkát hord Erdőszéli Elmélázó Elemér, a ravasz rókakölyök is. Szamóca, a bátor nyúl kék sállal tekerte be a nyakát, így szerencsére elkerüli a megfázás alattomos betegsége.

Közben visszajöttek Gusztávék, ám nem akárkit hoztak magukkal. Kornélia, a Fővárosi Állatkert elefántja is megérkezett már, most éppen a kastély felé igyekszik.

- Örülök, hogy látlak, mi van a táskádban?

- Én is örömmel látlak téged és mindenkit ebben a gyönyörű kastélyban - feleli Kornélia. - Képeslapokat hoztam, mint mindig. Domonkosék nagyon örülnek ezeknek a lapoknak.

Apropó, Domonkos. A kastély kincseinek őrzőjével még nem találkoztam. Biztos a kastélyban van és mint mindig, most is a kincsekre vigyáz. Ám mielőtt belépnék a kastélyba, felnézek a kastélytoronyra.

- Szervusz Arnold! - hallom Johanna, a kastély szellemének a hangját, aki mellett ott röpköd Ciprián, a méhecske.

- Szervusztok! - köszönök nekik. - Nem jöttök be?

- Azonnal, de még repülünk két kört a kastélypark felett.