Ezen a héten is volt családi meseóra a keszthelyi kastély parkjában. Vendégünk volt Vanda Boróka, egy kétéves, mindig mosolygós kislány, édesanyjával, Mártival. Vanda hamar megkedvelte a mesehősöket, és ők is szívükbe zárták a kislányt. Vanda Leonórával, Kornéliával, Johanna, Leopolddal, Leontinnal és barátaival együtt járta be a kastély parkját, közben kis történeteket hallott róluk. Köszönjük, hogy velünk voltak, köszönetünket egy Vandáról szóló mesével fejezzük ki. Igazi mese a keszthelyi kastély mesevilágából - egy szőke kislányról, a szaladgálásról, az álmosságról és Sün Sebestyén finom ételeiről, úgymint  zöldborsólevesről, almás rizsfelfújtról karamellaszósszal és egy nagy adag körtefagylaltról.

A családi meseórák folytatódnak, a nyáron minden csütörtökön 10 órakor várjuk a családokat az ingyenes meseórákon a hintókiállítás bejáratánál!

Kellemes olvasást és időtöltést kívánunk a keszthelyi kastély mesevilágában!

Berkenyei Boróka, a kastély főkertésze

Iski Szilvia: Mese Vandáról, egy szőke kislányról,

Berkenyei Boróka zöldborsóiról és egy nagy adag körtefagylaltról

Rajzok: Nyers-Lucz Viktória

Fotók: Bankó Zsolt

       Egyszer volt és most is van egy csodálatos kastély Keszthelyen. Ennek a kastélynak a parkjában találkozott egy szép csütörtöki délelőtt az Író néni Vandával és édesanyjával, Mártival. Vandáék a keszthelyi kastélymesék parki meseórájára érkeztek. Vanda egy kedves, mosolygós szőke kislány, aki már 2 éves. Először még édesanyja ölében ült, ám hamarosan már az Író néni mellett állt, és kíváncsian nézte, hogy vajon mit rejt az a bizonyos csatos táska. Hogy mit rejtett? Természetesen a keszthelyi kastélymesék szereplőit, akik már izgatottan várták, hogy az Író néni bemutassa Vandának és édesanyjának őket. 

A keszthelyi kastély parkja

(Fotó: Bankó Zsolt/Helikon Kastély, Keszthely)

        Először két lovacska, Leonóra, a híres versenyló és unokatestvére, Rozmaring, aki a hercegi hintókat húzza bukkant elő. Vanda megmutatta a lovaknak, hogy hogyan kell szaladni. Majd a tó partján Kornélia, az elefánt mutatta be, hogyan kell az ormányával vizet spriccelni.

Azután a magányos csupasz fához vezetett az út, ami Berkenyei Borókának, a kastély főkertészének lakhelye. Ekkor derült fény egy fontos titokra, Vandának van egy másik keresztneve is, amely a Boróka!

Johanna, a kastély szelleme is vidáman fogadta a meseóra vendégeit, majd Vanda megtalálta a nevezetes Oroszlános kutat, ám előtte már megismerkedett Leopolddal és Leontinnal, a kastély két oroszlánjával, akikkel együtt sokat futott.

Az oroszlánokat cicák követték, név szerint Szederkényi Masni, Matilda és Micóka, és csatlakozott hozzájuk Kormoska, a kicsit duci macska is. 

Szederkényi Masni, Leopold, Szederkényi Matilda, Leontin és Szederkényi Micóka

Fotó: Bankó Zsolt/Helikon Kastély, Keszthely

Ha vannak cicák egy mesében, akkor kutyusok is előfordulnak. A hercegasszony kamarakertjében Erdmann, a hercegasszony tacskója, a legjobb barátja, Tóparti Tekergő Talabér és Rozina, a kedves tacskólány Vandával együtt alaposan megnézte a színes virágokat és itt is megmutatta, hogy hogyan kell szaladni. 

Daru Domonkos elárulta Vanda édesanyjának, hogy ő a kastély kincseinek az őrzője, ám most roppant fontos feladata van, mert legjobban egy szőke, kétéves kislányra vigyáz, akit Vanda Borókának hívnak. 

Domonkos jóbarátja, Bagoly Bonifác a meseóra végére érkezett meg, ám látszott rajta, hogy nagyon álmos, mivel egész éjszaka újságot olvasott a kastély könyvtárában. 

A mesehősök a meseóra végén visszabújtak a csatos táskába, de előtte elköszöntek a kedves vendégektől.

Délután, amikor mindenki megebédelt a mesebeli kastélyban, Erdmannék felidézték a délelőtti meseórát.

- Nagyon aranyos kislány ez a Vanda! - jegyezte meg Daru Domonkos. - Nem volt nehéz rá vigyázni, mert mindig tudta hogy hol kell mennie és futnia biztonságosan.

Daru Domonkos

Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély

- Azon gondolkodom - mondta Erdmann, - hogy vajon kit szeretett meg a legjobban Vanda? Szerintem minket, kutyusokat!

Rozina és Tóparti Tekergő Talabér a farkát csóválta egyetértésük jeléül.

- Nincs igazad - felelte erre Szederkényi Masni. - Minket szeret, a cicákat!

A Szederkényi cicák - Masni, Matilda és Micóka

Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély

- Láttátok, hogy milyen kedves volt velem a kastély parkjának tavánál - szólt közbe Kornélia, az elefánt. - Nem kérdés, hogy engem szeret a legjobban.

Kornélia, az elefánt

Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély

- Mivel Vanda nagyon szereti a lovakat, hiszen aranyos kis játékokat is hozott magával, így minket szeretett a legjobban - felelte erre Leonóra és Rozmaring teljes egyetértésben.

- Tőlem lehet, hogy egy kicsit megijedt - mondta elgondolkodva Johanna, a szellem. - De úgy láttam, hogy a szívébe zárt. 

- Nem is kérdés, hogy engem, a kastély kincseinek őrzőjét szerette a legjobban, mert én vigyáztam rá! - mondta Daru Domonkos.

- Nem kell ilyeneken veszekedni! - kérlelte a többieket Leopold. - Világosan látszott, hogy minket, oroszlánokat szeret a legjobban. Ugye Leontin?

        Leontin, Leopold testvéröccse nagy komolyan bólintott erre.

- Nem akarok beleszólni a vitába - mondta Bagoly Bonifác, - de emlékezzetek arra, hogy vigyázott rám, amikor rám tört az álmosság. Ez a szeretet jele!

A vita egyre hangosabb lett, félő volt, hogy a mesehősök, akik annyira szeretik egymást, összevesznek egy ilyen szép napon. Mindenki próbálta meggyőzni a másikat arról, hogy Vanda őt szereti a legjobban. Berkenyei Boróka, akiről ráadásul kiderült, hogy Vanda névrokona, csendben ült a sarokban. Majd, amikor a vita kezdett elmérgesedni, így szólt:

- Szégyeljétek magatokat! Egy ilyen csodálatos meseóra után, ahol ilyen kedves vendégeket ismerhettünk meg Vanda és édesanyja, Márti személyében, nem szabad így viselkedni. Én úgy láttam, hogy Vanda mindenkit szeret, akit meglátott. Mindenki egyformán kedves volt neki! Ne legyetek ilyenek, mert ilyenkor olyan kevés dolog van bennünk, amit szeretni lehet.

A zűrzavar elhalkult, majd teljes csend lett. Daru Domonkosék zavartan néztek egymásra, mert mindenki érezte, hogy Borókának igaza van. 

- Sajnálom! - mondta egy kis idő után Erdmann. - Azt hiszem, ezt a többiek nevében is mondhatom. Nem is tudom, hogy mi ütött belénk, sohasem viselkedtünk így.

Mindenki szomorúan és csendben ült, a kis cicák már majdnem pityeregtek, ám ekkor újra Boróka hangját hallották.

- Nem történt semmi nagy baj! Remélem, hamar visszatér a jókedvünk! Inkább gondoljunk arra, hogy meghívjuk Vandát egy ebédre, akkor mi legyen a menü? Nagyon friss a zöldborsó, az alma és a körte a hercegi kertészetben!

- A zöldborsóból készülhet egy finom leves - mondta Rozina.

- A leves után egy tányér rizsfelfújt lehetne a második fogás, ehhez pedig adhatnánk karamellás almaszószt - tette hozzá Leontin.

- Mivel nyár van, egy nagy adag körtefagylalt lehetne az ebéd végén - mondta Johanna.

Sün Sebestyén Sámuel, a kastély mesterszakácsa

Rajz: Nyers-Lucz Viktória/Helikon Kastély

Berkenyei Boróka elégedetten bólintott és megkérte Bagoly Bonifácot, hogy írja le a fogások neveit. Amikor Sün Sebestyén Sámuel, a kastély mesterszakácsa és hat kiskuktája - név szerint Csiga Csalamádé, Csombor, Csatárka, Csendike, Cseperke és Csuporka hazatérnek a kastélyba, akkor megmutatják nekik. Aztán megkérik Sebestyént, hogy először nekik készítse el ezeket a finomságokat, majd, ha Vanda eljön hozzájuk ebédre, akkor ő is megkóstolhatja majd.