Egy igazi mese gyerekekkel, a kastély parkjával és sok-sok árnyékkal

Minden hétre egy mese - 11. mese

Ezen a héten megszakítjuk a mesés interjúk sorozatát és egy izgalmas meseóráról számolunk be. A kéthelyi olvasótábor gyerekei - mind a 12-en csütörtökön a keszthelyi kastélymesék szereplőinek vendégei voltak. A meseórára a csodaszép parkban került sor, ahol szerencsére sok-sok árnyékot találtunk. 

belso_park_toronybol_nyar.jpg

A keszthelyi kastély parkja a toronyból fényképezve

(Fotó: Bankó Zsolt/Helikon Kastély)

Iski Szilvia:

Egy igazi mese gyerekekkel, a kastély parkjával és sok-sok árnyékkal

Fotó: Bankó Zsolt

 

Egyszer volt és most is van egy kedves könyvtár Kéthelyen. A könyvtárt Kati néni vezeti, aki nagyon szereti a könyveket és azt is nagyon szereti, ha gyerekek sokat olvasnak. Kati néni ezen a nyáron a kéthelyi gyerekeknek egy olvasótábort szervezett és ebben az olvasótáborban sok-sok könyvről esett szó. Többek között a Keszthelyi kastélymesékről. Sőt, nemcsak a mesekönyvet, hanem a kastélymesékhez tartozó színezőt is megmutatta a nekik, akik így megismerhették Bagoly Bonifácot, Daru Domonkost, Erdmannt, Berkenyei Borókát, Tóparti Tekergő Talabért és barátaikat.

Kati néni azonban nemcsak a mesekönyv és a színező segítségével szerette volna megismertetni a gyerekekkel a keszthelyi kastély mesevilágát, hanem az Író nénivel megbeszélte, hogy egy parki meseórára is elhozná az olvasótábor résztvevőit.

Így is lett. Június első csütörtökjére ugyan rossz időt jósoltak az időjósok, ám nem lett igazuk. Verőfényes nap fogadta a gyerekeket a kastély parkjában, sőt talán túl meleg is volt. Az Író néni szép ruhában és virágos kalappal várta a gyerekeket, akiknek bemutatta a kastély mesék szereplőit. 

A sort a Szederkényi cicák kezdték. Sajnos, csak ketten jöttek el, Masni és Matilda, mert a harmadik cica, Micóka kicsit gyengélkedett, így inkább ágyban maradt. Két csiga őrizte, Csiga Csalamádé és Csiga Cseperke, ők is lemaradtak a meseóráról, de a barátság fontosabb.

Majd Bagoly Bonifác folytatta a mesét, aki a szökőkút karbantartása ügyében kapott tanácsokat az ügyes gyerekektől. Majd Daru Domonkos következett, aki elmondta, hogy a kincsek őrzése mellett a vendégek fogadása is az ő feladata lett. Így ő fogadta mindenki kedvenc világutazóját, Szalonka Szidóniát is. 

keszthelyi_kastelymesek_meseora_1.JPG

Daru Domonkos, a gyerekek, az Író néni és az ő virágos kalapja

(Fotó: Bankó Zsolt/Helikon Kastély)

Sajnos a nap egyre melegebben sütött, így mindenki az árnyékot kereste. Szerencsére sokat találtak belőle a gyerekek, akik a hűvösből figyelhették a további mesehősöket. A hercegasszony kamarakertjében jó tanácsokat adtak a három kutyusnak, Rozinának, Erdmannak és Tóparti Tekergő Talabérnek, hogy hogyan készüljenek fel a Balatoni Kutyagolás versenyre. Majd az Oroszlános kútnál meghallgatták Leopold és Leontin történetét.

A gyerekek ügyesen megtalálták a kastély legmagasabb pontját és megismerték Johanna Amália Emerencia szomorú történetét is. Azért olyan bánatos a kastély szelleme, mert mostanában gyakran szédül. Reméljük, hogy a MILLA-KAMILLA gyógyszer meggyógyítja majd. A gyógyszert egyébként a Szederkényi cicák alkották meg, és ők is bizakodnak, hogy ettől majd elmúlik Johanna szédülése.

Leonóra, a hercegi család legfiatalabb versenylova és Kornélia, a fővárosi Állatkert elefántja is bemutatkozott a gyerekeknek, akik jótanácsokkal látták el a lovat közelgő versenye alkamából.

A gyerekek nemcsak a torony, hanem a magányos fa megtalálásában is ügyesek voltak. Ez a fa egyébként Berkenyei Borókának, a kastély főkertészének és vendégeinek lesz egyszer a lakhelye. Itt mindenki kényelmes otthonra lel majd. Szó volt még itt Ficánka és Lepke munkájáról is. A két kis csacsi Borókának segít a parki munkákban és ők öntözik a poros utakat. A legvégén Sün SebestyénSámuelt, a kastély mesterszakácsát és segítőit, Csiga Csendikét, Csuporkát, Csombort és Csatárkát láthatták a gyerekek, akik a konyhaművészet igazi csillagai.

Minden véget ér egyszer, ezzel a meseórával is így történt. A keszthelyi kastélymesék szereplői most is nagyon bodogok voltak, hogy újabb gyerekekkel ismerkedhettek meg, akik reméljük, hogy szintén jól érezték magukat. Itt a vége, fuss el vége!

 

Szöveg: Iski Szilvia/Helikon Kastély

Fotók: Bankó Zsolt/Helikon Kastély